Erdélynek ezer arca van, de néha úgy tűnhet, mintha mindig csak ugyanazt a hármat mutatná. Az MNG kiállítása most kicsit a felszín alá merül, és olyan dolgokat is eléd tár, amelyeket talán soha nem gondoltál ez erdélyi magyar képzőművészetről.
A Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-tól 1990-ig című kiállítás eddig nem látott gazdagságban és új szempontok szerint mutatja be az 1920 és 1990 közötti évek erdélyi magyar képzőművészetét.
A megszokott Erdély-sztereotípiák helyett azt a kevéssé ismert, rejtett vagy ismeretlen erdélyi művészetet ismerteti meg a látogatókkal, amely igazi újdonságként hat. A tárlat kilenc szekciója a legváltozatosabb szempontok szerint mutatja be Erdély magyar művészetének hét évtizedét.
Az első egység - Ember a tájban címmel - Nagybánya örökségére és a tájfestészeti hagyományra koncentrál. "A kőben, a fában." című szekció az archaikus kő- és fafaragásnak a modern erdélyi művészetben továbbélő gyakorlatával foglalkozik.
A harmadik egység ("Akik előttem jártak") a nagy erdélyi személyiségekről készült portrésorozatokat mutatja be, legyen szó akár történeti panteonról, vagy kortársakat megörökítő szoboregyüttesről.
Az első világháború utáni években az erdélyi avantgárd különösen sikeres volt. Az új, szebb világban reménykedő utópiák számára mind az avantgárd elvontsága, mind pedig a neoklasszicizmus objektivitása hiteles művészi kifejezési módokat kínált. Az avantgárd hatásával és a klasszikus tradíció feléledésével is egy-egy kiállítási egység foglalkozik ("Avantgarde sugárzás", Klasszikus értékek nyomában).
A realizmus problémája szinte korszakoktól függetlenül örök kérdése a művészetnek. Erdély magyar művészetében is vissza-visszatérő kérdések fogalmazódnak meg a realizmus ábrázolási hagyományában.
Mind a művészet és társadalom összefüggését vizsgáló művek, mind a szürrealizmus és a fotórealizmus kritikai tartalma a valóság ábrázolásának más és más felfogásából érthetők meg. Kiállításunknak két nagy tematikus egysége Művészet és társadalom és A realizmuson innen és túl címmel a realizmus e kérdéseit járja körül.
A kiállításon mintegy 430 mű - festmények, szobrok, grafikák, plakátok és egyéb illusztrációk - láthatóak. A Galéria saját műveinek bemutatása mellett közel nyolcvan hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött műtárgyakat a tárlatra.
A kiállítás az idei Múzeumok Éjszakája egyik kiemelt programja.
Tetszik? Ajánld ismerőseidnek is!